A felbári plébánia már Pázmány-féle összeírásban is réginek van feltüntetve. A község ma is fennálló, Szent István királynak fölajánlott római katolikus temploma 1778-ban épült barokk-klasszicista stílusban az ősi gót egyház helyén és elemeiből, mivel az befogadóképessége miatt elégtelennek bizonyult.Az átépítés során érintetlenül hagyták azonban Istvánffy Miklós alnádor fiának 1584-ben és nagylúcsi Lipcsey Jánosnak 1606-ban felállított síremlékét. A két sírfelirat a mai napig is olvasható.
Az építmény belső terét egy hajó és egyenes záródású presbitérium alkotja. Főoltárának központi festményén István király fölajánlja Szűz Máriának a magyar királyi koronát és Magyarországot. Az oltár előtt függő ezüstlámpa 1783-ból való.Egyes források az itteni egyház birtokában levő, három értékes műemlék kelyhet is említenek a XIV., XV., valamint a XI. századból. Rokokó szószéke a XVIII. század végéről, klasszicista mellékoltárai 1780-ból valók. Egyik harangja reneszánsz, a másik kora barokk (1632-ben készült). Anyakönyvei 1676-tól vannak vezetve.
A templom 1561-62-ben a katolikusok, 1630-ban a kálvinisták (protestánsok), majd a lutheránusok (evangélikusok) kezén volt."Iskolával már a legrégibb idők óta rendelkezik, 1869-ben új épült a tanítói lakkal egy épületben (…) Könyvtára 1879-ben alapíttatott 32 kötettel." (Komlóssy, i.m. 585-586. old.)
