Felbár a mai Szlovákia területén, a Duna folyó bal partján található. Pontosabban a Csallóköznek nevezett szigeten, amelyet a Duna és a Kis-Duna vesz körül, s Európa legnagyobb folyók által határolt szigete. Mint területi egység, a Kárpát-medence, pontosabban a Duna menti alföld (Kisalföld) része. Régebben a területet holtágak, mocsarak, nádasok borították. Napjainkra azonban a mocsarakat, holtágakat lecsapolták, a nádasokat kiirtották, helyükön jó minőségű szántóföld található.
Legközelebbi városok: Dunaszerdahely (16 km), Somorja (25 km), Pozsony (40 km).
Jellegét tekintve a táj folyami síkság. A talaj termőrétege többnyire sekély, és nagyon gyorsan átmegy a tengeri, tavi s a fejlődés későbbi időszakából való dunai folyami üledékbe. A természeti környezet erősen degradálódott az intenzív mezőgazdasági termelés, az erős szél, illetve a vízerózió hatására. A megmaradt holtágakon, a meandereken és homokdűnéken alakultak ki a botanikailag nagyon érdekes mocsári, síklápi, nedves réti és víztárolók környéki növénytársulások.
Az eredeti biocönózis maradványait ismerve hű képet alakíthatunk ki a Kárpát-medence e részének eredeti növénytakarójáról.
A növényföldrajzi felosztás alapján a Csallóköz területét a közép-európai és kelet-európai flóratartomány (Pannonicum), pontosabban a pannon flóravidékhez soroljuk.
A táj jellegét az épségben maradt területeken olyan fák határozzák meg, mint a fehér fűz, enyves éger, fehér nyár. A lágy szárú növények szintje az adott nedvességviszonyokhoz és a terület elárasztásához igazodik. Leggyakoribb fajok a pántlikafű, nagy csalán, szeder és a perjefajok. Gyakran társulnak hozzájuk olyan fajok, mint a galaj, mocsári gólyahír, fekete nadálytő, mentafajok stb. Ritkábban megtalálhatók a kosborfélék is.
A legrégibb ismeretek a Csallóköz állatvilágáról a harmadkorból származnak. E kor üledékeiből a mai szarvasfélék őseinek maradványai kerültek elő. Legjelentősebb apróvadak a nyúl, a fácán és a fogoly, rőtvadak közül az őz és szarvas fordul elő. Jelentős a vaddisznóállomány is.
A fauna uralkodó elemei a vízimadarak. Igen gyakoriak a récefajok, a nyári lúd és a lilikfélék. Ritkábbak a gulipán, fekete gólya, búbosvöcsök, vörös- és fehér gém, kormorán stb.
A hód a Csallóköz őshonos emlősfaja, bár dunai állománya a múlt század derekán kihalt, de újabban ismét találni hódtelepeket a Vajka és Bős között elterülő ligeterdőben.
A Csallóköz Európa ősi, halászat szempontjából fontos régiója. Az itteni Duna-szakasz történetileg kialakult listáján nem kevesebb, mint 17 családba besorolt 69 faj szerepelt, amely sajnos mára 57-re csökkent.
