Süly középkori gótikus templomát többször átépítették. Védőszentje Szent Anna. Eredetileg késő reneszánsz ízlést tükrözött a XVII. században épült tornyos várkastély, amelyből az átépítések után mára egyedül a falak maradtak meg. A községet 1960-ban közigazgatásilag Felbárhoz csatolták. Nevével először egy 1237-ből származó oklevélben találkozunk Seul alakban. További megjelenési formái: 1423-ban Possessio regalis Seul, 1773-ban Süüly, 1948-ban Šulany.
1237-ben pozsonyi várbirtok, majd 1445-ben Temesközi Bálint pozsonyi várkapitány birtokába kerül. E században birtokos még itt a Bittó és Hideghéthy család is. Az 1553. évi portális összeírásban Bávonyi Mihály és Angyal Márton 4-4 portával szerepel, de a század második felében birtokos még itt a Sülyi család is. A XVII. században legnagyobb birtokosok itt a Maholányiak.
1737-ben özv. Maholányi Tamásné itteni birtokát átengedi Unger Sámelnek. Majd a Zichyéké, ezután pedig az Ullmann család birtoka. A XX. század elején özv. Batthyány Józsefnének volt itt nagyobb birtoka. Az 1828. évi Nagy Lajos-féle összeírásban 24 házzal és 251 lakossal szerepel.
1851-ben (Fényes Elek, i.m. 48. old.): Süly magyar falu, Pozsony vármegyében, Vajkához 3 órányira, közel az öreg Dunához; 235 katolikus lakossal. Szántóföldje nem sok, de jó; fája, legelője a Duna szigeteiben bőséggel. Gyümölcse sok; nevezetes az uraság nagy és szép gyümölcsöse a Duna egyik szigetében. Örökös földesura: gr. Zichy Ferraris, de most Ullman bírja. Utolsó postája Somorja.
A XX. század elején (Borovszky (1), i.m. 112. old.) Süly, dunamenti kisközség, 33 házzal és 250 róm. kath. vallású magyar lakossal; most nincs temploma; a községnek postája Felbár, távírója Bős. Területe 1620 katasztrális hold volt, de a dunai szigetek elegendő fát, gyümölcsöt, szénát biztosítottak. Ez az állapot 1918-ig tartott; ekkor a Duna határfolyóvá vált. Süly községet az első Csehszlovák Köztársasághoz csatolták, az eddig birtokában levő szigetekből (a folyó bal oldalán elterülő települések birtokaiból, Tejfalutól Vajkán keresztül egészen Keszölcésig) kialakult a Dunasziget nevű falu, mely Magyarországhoz került.
Római katolikus temploma, gótikus stílusban, a XVI. század első felében épült. Már a XV., majd a XVII. században átépítették, s formáit a XVIII. században barokk stílusban átalakították. Védőszentje Szent Anna. Síkmennyezetű egyhajós belső tere poligonális szentélyzáródásban ér véget. A presbitériumban keresztboltozatot alkalmaztak. Legutóbb 1989-1991 között felújították.
Hajdanán várkastélya is volt a falunak, mely a későbbiekben kolostor lett, a XX. században gabonatárnak használták. A kétemeletes, négyzetes alaprajzú tornyos várkastély kései reneszánsz stílusban, valószínűleg a XVII. században épült; az átépítések után mára csupán a falak maradtak meg az egykori építményből, az úgynevezett Hanák-kastélyból.
