Felbár község címere:
A címer, a pecsétnyomó és a zászló a község alapszimbólumainak hármasát alkotják. Formai kialakításukra vonatkoznak a címertan (a címerekkel), vexilológia (a zászlókkal) és szigilográfia (a pecsétekkel foglalkozó tudomány) törvényei, szabályai és szokásai, melyeket figyelembe kell venni, hogy igazán hiteles szimbólumokat hozzunk létre.
Felbár község címerének kialakítása viszonylag összetett, mivel a mai község több, régebbi, eredetileg önálló 
községek - Felbár, Bodak és Süly - egyesítésével jött létre, melyeknek megvolt a saját pecsétjük. Így a címer kialakításánál figyelembe kellett vennünk ezt is. Felbár eredeti pecsétjét egy 1862-ből származó lenyomatról ismerjük, mely feliratos és a közepén a község akkori, dőlt betűs elnevezését - Fel Báár - olvashatjuk.
A község közigazgatási múltjából ismerünk egy másik pecsétet is, melyen verzális betűkel találhatjuk a H H jelölést, mely felett egy koronát láthatunk és egy kardot tartó kart. Vitathatatlan, hogy ez esetben a falubíró személyi pecsétjéről van szó.
Bodak község múltjából két pecsétet ismerünk, 1778-ból 
és 1841-ből, melyek egyforma tartalmat hordoznak: ekevas (szántóvas), csoroszlya és kalász. A pecsét felső részében verzális betűk: N B - Nagy Bodak. A régebbi pecséten az N betűt fordítva ábrázolták. Süly község pecsétje sem kevésbé érdekes, melyet 1778-ból származó pecsétnyomóról ismerünk. A pecséten Noé bárkája, fölötte csillag, s mellett rövid kasza található. A két felén ekevas és csoroszlya, s legfelül a felirat SÜLL. A címer megalkotásánál egyesült a három község motívuma - Bodak szimbóluma az eke, Sülyé Noé bárkája és Felbáré 
pedig a korona. E történelmi pecsét koronáját antik koronának nevezik. A címertani szabályokat figyelembe véve a fémet a színre kell helyezni, vagy a színt a fémre, ez tekintettel van a címer tartalmi kitöltésére, a címeralakok legmegfelelőbb színezése arany és ezüst, a pajzsmező pedig zöld színű. A község címere Bodak, Süly és Felbár község történelmi mintáiból kiindulva, eme formát öltötte magára:
Zöld pajzson hullámzó ezüst vonalból kinövő, bal oldalon úszó Nóé bárkája, jobb oldalon vízbe merített arany nyelű evező, afölött ezüst csillag, mely mindkét oldalról éles 
ezüst ekevassal, csoroszlyával és szántóvassal van kísérve, s mindezek fölött gyöngyökkel díszített antik arany korona.A jelkép a címerpajzsba van helyezve, mely alul lekerekített ún. kései gótikus, illetve spanyol. Habár a múltban különböző formájú címerpajzsokat használtak, mégis ez a fajta a leggyakoribb. A városok és községek összes címertani katalógusában használják, így Felbár község címerpajzsának a címertani publikációkban való közzétételénél nem kell majd megváltoztatni. A címertani konvenció értelmében megengedett az arany szín felcserélése sárgára, de a leírásokban arany színként kell említeni. A fekete-fehér ábrázolásban a zöldet ferde 
satírozás, az aranyat pontozás helyettesíti, az ezüst pedig szabadon marad.
Felbár község zászlaja öt hosszanti sávból - sárga (2/9), zöld (2/9), fehér (1/9), zöld (2/9) és sárga (2/9) - áll össze. A zászló méreteinek aránya (szélesség: hosszúság) 2 : 3. Kettős, ún. "fecskefarok" vágással végződik, amely a zászló hosszának 1/3-ig ér.
Felbár község pecsétje kerek, közepén a község szimbóluma és a körfelirat OBEC HORNÝ BAR. A pecsétnyomó átmérője 35 mm, amely összhangban van a hazai szokásokkal és megegyezik a községszimbólumokat tartalmazó pecsétek használatára vonatkozó előírásokkal.
A megemlített három alapszimbólumból leszármaztatható a többi szimbólum is:
A zászló hasonló kompozíciójú, mint a község lobogója. Viszont oldalainak mérete nincs kötelezően megszabva, ami azt jelenti, hogy a lobogó hosszabb is lehet.
A lobogó a zászlótól annyiban különbözik, hogy míg a lobogó szabad textildarab, melyet kötéllel vonnak fel az oszlopra, addig a zászló mindig a zászlórúdhoz van erősítve.
A község rövid zászlója szintén hosszanti sávozású, viszont ezt a hosszabbik oldalával rögzítik a zászlórúdhoz. Leginkább a község tömeges zászlós díszítére alkalmas.
A község szélzászlaja a függőleges községzászlók 
típusához tartozik, ennél a típusnál az anyag a keresztrúdhoz van erősítve, mellyel együtt húzzák fel a zászlótartó oszlopra.
A község címeres zászlója csaknem négyzet alakú. Magassága és szélessége a valóságban mindig a címer méreteivel arányos. A címerjel az egész anyagot befedi.
A község kombinált, vagy más néven "nagy" szélzászlaja a szélzászló és a címeres zászló egyesített változata, ez a zászló felső részén van a keresztrúdhoz erősítve.
A község polgármesterének lobogója a többi szimbólum 
között különleges helyet foglal el. A polgármester zászlaja, a hivatalának egyik jelvénye. Hasonlít a címeres zászlóhoz, de ki van egészítve egy szegéllyel a község színeiből. A különbség még abban is megnyilvánul, hogy míg a címeres zászló sok példányban készülhet, a polgármesteri lobogó többnyire csak egy példányban és általában fényűzőbb kivitelezésben készül.
A község pecsétjéből származtatható a község többi kerek pecsétje. A pecsétmezőjük nem különbözik a község pecsétjétől, de a körfelirat változhat aszerint, hogy a polgármester, a képviselőtestület, vagy a községi hivatal pecsétjéről van szó.
PhDr. Ladislav Vrteľ, a Címertani Komisszió titkára
